Rengeteg írni valóm van... egyenlőre csak annyit, hogy a TANÁR ÚR, aki operált rendkívüli ember... imádkozom érte, míg élek…

"Az egyik nővér mutatott nekem egy blogot, ami nagyon elszomorított" - mondta ma délelőtt. A feleségem is itt volt... egy pillanatra kitört belőlem a zokogás...

Két ember egyszerre hal meg az egyikük pap volt, a másik sebész. Szent Péter fogadja őket a Mennyeknek kapuja előtt. A sebésznek kitárja a kaput. A papnak azt mondja, még egy kis időt a purgatóriumban kell töltenie. „Miért?” - kérdezte Isten szolgája. „Isten szolgájaként éltem!”

„Látod most is kétkedsz…” –mondta Szent Péter. „Nahát, csak hogy tudd: míg te állítólag a lélekkel dolgoztál a többségnek csak a teste volt ott. A sebész viszont „csak” a testen dolgozott, de mindenki a lélekért imádkozott…”

Most csak ennyi telik tőlem… ha minden jól megy, hétfőn hazaengednek…