Holnap délelőtt megyek CT-re az eredményt meg tudja a fene, mikor kapom kézhez...
Végül is... nem izgulok... minek? Amikor az elsőn voltam Pécset akkor izgultam, annak tétje volt, ennek nincs :-)
Tudom, hogy negatív eredmény lesz :-) és ha nem akkor sincs semmi baj... Erős vagyok... pontosítsunk a lelkem erős, csak a testem lehet gyenge... A családom miatt aggódom, ők nehezebben viselik az én "flegmaságomat" :-) Úgy gondolom, hogy az ember fogadja el azt ami van, nem azt mondom, hogy mindegy, meg hogy adja fel, mert nem! Isten ments dehogy!
Szerintem ismert az ember tragédiája: Ember küzdj... de ne vidd túlzásba!
Már el tudom fogadni, ez volt a legnehezebb idáig eljutni, innen már minden könnyebb... és azért attól én még még bízva bízok is...
Szóval úgy fogom fel hogy holnap meglátogatom magam, remélem otthon leszek :-)
Utolsó kommentek