Na szóval bocs, hogy ilyen sokáig nem jelentkeztem, de mint mindennek ennek is oka van… Az első hármas adag kemót egész jól átvészeltem (úgy kapom a mérget, hogy szerda csütörtök péntek aztán három hét szünet) nem volt különösebb baj… egy kis hányás, szédülés, gyengeség, meg ilyesmi, de nem vészes, hétfőn még moziba is voltunk a lányaimmal. Merthogy egy aranyos meghívót kaptam tőlük írásban a „cinema city széles vásznai elé” hát lehet egy ilyen meghívásra nemet mondani? Elvonult a család és megnéztük a Jégkorszak hármat 3D-ben, nagy élmény volt… aztán pénteken 24.-én meg csak a nagyobbikkal végigültem a Harry Potter két és fél óráját… éljen a félvér herceg…

 

 

Vasárnap, mise után kirándultunk, elmentünk Makkos Máriára ez a Budai hegyekben van, egy zarándokhely, fiatal koromban gyakran jártam oda, egy jezsuita szerzetessel beszélgetni, csodálatos, csendes, nyugodt hely, egy órás séta a Normafától. Aztán elbúcsúztam a kölköktől, mert elvittük őket keresztanyjukhoz nyaralni, hisz itt a nyár…… meg ugye engem 29 30 31.-én megint mérgeztek, oszt valahogy nehezen viselem, hogy gyengének kiszolgáltatottnak látnak. Jobb ez így! Aztán meg majd apámhoz mennek, boldogítják egy kicsit a nagypapit is.
A második hármas kemó jobban hazavágott… ideges is voltam, mert nem értem a rendszert, a doktor úr tudja, hogy vérvétellel kell a kezelés előtt, de előre nem adja oda a beutalót, tehát először sorban áll az ember a vérvételes beutalóért,(!) aztán vért vesznek, majd az eredménnyel megint visszamegy az orvoshoz, aki kiírja a kezelés, és aztán mehet az infúzió.
Szerdán, megkérdeztem, hogy mit lát a vérképből? Azt mondta, hogy csak azt, hogy adható-e a kezelés… Ez baromi jó… a műtét óta semmilyen kontrolom nem volt, és ez a vérvétel is csak azt szolgálja, hogy mérgezhetnek-e vagy se?
Azt hiszem megértette, hogy mi a gondom, mert miközben folyt belém a szappanos víz (én csak így hívom mert habzik) odajött hozzám és azt mondta el fog küldeni CT - re.
Ennek tudatában jöttünk haza… Végre történik majd valami. Már rögtön az első nap hánytam, és a hajam is elkezdet hullani, úgyhogy biztos, ami tuti, este nekiestünk a nullás géppel, nem jó ha minden hajas az ember közelében... Csütörtökön is pénteken is hánytam, na nem mint ha lett volna mit, csak öklendezik az ember görcsöl és bízik, hogy majd csak jobb lesz... Pénteken megkaptuk a beutalót, ma megyek a Péterfy-be CT - re legalább látható lesz a nagy változás, volt gyomor, nincs gyomor…
Szerző: adenocarcinoma  2009.08.04. 16:29 7 komment

Címkék: kemoterápia

A bejegyzés trackback címe:

https://adenocarcinoma.blog.hu/api/trackback/id/tr441288596

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

zslog 2009.08.05. 11:39:36

Örülök, hogy látom (az írását)! A vérvételről annyi: a vérvizsgálati eredmények lehetnek teljesen negatívak akkor is, ha a betegnek pl. hatalmas agydaganata van. A kemoterápia előtt a vérképző rendszer állapotát (vérkép) nézik elsősorban. Várom a CT eredményt: bár az igaz ami igaz "nem várok" semmi újdonságot. Gratulálok a frizurához:-)Hogy megy az étkezés? Testsúly?

Pillanatok 2009.08.05. 14:22:01

Csatlakozva Zsuzsához, nagyon,nagyon jó újra olvasni rólad! Ha nem túl nagy kérés, tényleg jó lenne kicsit bővebbet tudni az étkezésekről. Nálunk egyelőre sajnos rettenetesen nehezen megy...pedig muszáj lenne, mert a kemo csak eztán kezdődik majd.

zslog 2009.08.05. 18:29:27

@Pillanatok: hasonló diagnózis és műtét?

Pillanatok 2009.08.06. 11:02:33

@zslog: A pontos diagnózis részében nem vagyok biztos ( Adenocarcinoma T2N2Mx), de a műtét az édesapám esetében is teljes gyomoreltávolítás volt. Derült égből villámcsapásként történt minden, bár gondolom ez mindenkinél így van. Egyébként amit korábban írt a műtét utáni harmadik napról, az pontosan úgy volt.

zslog 2009.08.06. 16:02:59

@Pillanatok: Hány éves az Édesapja? Idősebb korban sokkal nagyobb a műtéti tehertétel. A lábadozás is elhúzódóbb. Az étkezés igen lassan alakul ki: ki kell tapasztalni a evés "menetét". Ugye hiányzik a gyomor u.n. előkészítő szerepe. A könnyen emészthető és jól felszívódó táplálékok alkalmasak leginkább. Pl. könnyű szénhidrátok. E mellett a vitaminbevitel is fontos: a szervezetnek készen kell állnia a "kemo támadására". Kitartást kívánok. Önöknek sem mondanak betegség lefolyást, kimenetelt, a gyógyulás/kezelés "órarendjét"?

Pillanatok 2009.08.06. 22:36:17

@zslog: 59 eves. Nem, egyelore nem mondtak semmit, bar igaz a belgyogyasz edesapam egyik legjobb baratja...No, persze ettol fuggetlenul sok mindent olvas az ember lanya...Holnap lesz az elso konzultacio az onkologussal, igy lehet, hogy o majd mond valamit. Egy valami biztos: magarol a mutetrol es annak lefolyasarol csak Ontol es Adenocarcinomatol kaptam nemi informaciot, amiert roppant halas vagyok!

adenocarcinoma · http://adenocarcinoma.blog.hu/ 2009.08.07. 19:56:14

Kedves Pillanatok (hm ez így jó, ez tetszik)
Nem tartom valószínűnek, hogy az orvosok beavatják az apukáját a dolgokba, ennek nem csak lelki okai vannak egész egyszerűen ők sem tudják, csak valószínűsíteni tudnak… Mi értelme lenne, hogy statisztikákra hivatkozva azt mondanák az 5 éves túlélés az 30% ? Kicsit olyan ez, mint az előző rendszer ötéves tervei…
A kemoterápiáról egyre inkább az a véleményem, amit egyszer talán Czeizel Endre mondott: Az orvoslás olyan, hogy bemegy egy beteg ember egy sötét szobába az orvos utána megy egy baseball ütővel, és ott elkezd hadonászni, jó esetben a betegséget találja el…
A kemoterápia mindenkire másképpen hat… Nem nagyon lehet rá felkészülni.
A betegség meg úgy önmagában is egy vacak dolog, az embert figyelmezteti arra, hogy mulandó (de hát ezt tudtuk eddig is), „aki megszületik, az el is patkol” ez volt anyám bölcsessége, (ő két évig élt rákosan). Nem jó, ha fáj az élet. Ezt kell elfogadni, örülni egy mozinak egy ölelelésnek… a baj ott van, hogy az ember ezekre a pillanatokra míg egészséges addig nem figyel annyira, pedig úgy kéne élni, hogy a memento mori józansága mindég velünk legyen.