Túl vagyok megint háromnapi kemó - adagomon. Nem szeretem a dolgot, de hát ez van. Olyan ez, mint a középkorban az érvágás, vagy a pszichiátrián az elektrosokk, van akinek segít, van aki meg úgy érzi belehal. Már csak azért is mert itt tudatosul benne újra, hogy rákos.

Furcsa volt, az ezredes főorvos (az onkológusom), elment szabira és vele együtt két nővér is. Szerdán, amikor mentünk káosz uralkodott. Mariann nővérke egyedül volt, aki a mérget keverte, beadta és figyelte is a szerelékeket. Ja és hát neki kellett vért venni is. Jól állta a sarat.

Hát igen, jól látszott az egész folyosón: nem az a baj, hogyha nyakig ér a szar, hanem ha még hullámokat is generálnak. És hát ugye az egészségügyben abból nincs hiány. Érezhető volt az árvíz, a vihar, a feszültség. Végül is szerdán csak a vérvételért utaztam fel Pestre, meg hogy kiírják a kezelést. Csütörtökön kezdtük, és tegnap, vagyis szombaton fejeztük be. Most egy kicsit forog a világ, szédülés, hányinger, meg minden, ami ezzel jár… de tudom, el fog múlni! Bízom benne, hogy ez majd egy időre helyrerakja azokat a csúnya gonosz kis sejteket, amik a testemre törnek.

Még négyszer hármat fogok ebből kapni. Aztán gondolom megint kontroll.

Szerdán lejár a betegszabim már egy éve vagyok táppénzen. Ennyi járt. Szerdán utazom Tatabányára a leszázalékolási bizottság elé. Ha a közérzetem nem változik, legfeljebb lehányom őket.

A munkahelyemről is cseszegetnek már, hogy mi lesz velem? Hát tudom én? Persze megértem, egy teljes tanévet kihagytam, nekik kellett a helyettesítést megoldani, és már terveznék a következő évet. Nélkülem? Lehet. Egyenlőre azt mondtam, hogy kiveszem a szabimat, még ugye a tavalyi is ott van. Ezzel elvagyok egy darabig. A munkaviszonyomat nem akarom megszüntetni. Olyan hülyeség ez az egész. Olyan tehetetlen kis idétlennek érzem magam ettől.

Véleményem szerint, ha nem úgy működne a dolog, hogy műtét után két héttel kivágják az embert a kórházból, hogy gyógyuljon, ahogy tud, hanem elküldenék rehabra, ahol normális kommunikációval segítenék, megtanulhatná a gyomor nélküli létet, akkor sokkal könnyebben menne a gyógyulás. Persze attól még most ugyanúgy kemóra kellene járnom, de talán felkészültebb lennék. Mondom ezt én, aki itt osztom az észt a szerencsétlen sorstársaimnak…

Hiába na, nekem már van tapasztalatom… és hát az ugye nem mindig jó. Sokan sokfélét kérdeznek. A visszajelzések azt mutatják, jó hogy van, és hasznos ez a blog. És meg kell mondjam én is így érzem.

Üdv mindenkinek Gábor

 

Szerző: adenocarcinoma  2010.06.06. 08:23 9 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://adenocarcinoma.blog.hu/api/trackback/id/tr502059772

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Bézsé 2010.06.08. 11:14:53

Drága Gábor!

Ha mindenki ilyen tehetetlen kis idétlen lenne mint Te, akkor ne lenne semmi baj. Egyelőre végeztünk a méreggel. Köszönöm neked, hogy sokszor átsegítettél bennünket a holtpontokon.
Most mi drukolunk neked.
29.-én kontroll akkor okosabbak leszünk. Puszi

Bézsé 2010.06.08. 11:18:34

Üdv mindenkinek!
Túl vagyunk fél éve tartó sugár és kemokezelésünkön. Ez volt az utolsó(remélem) hét, ami igen cifrára sikerült. Hát… mit mondjak. Az egészségügy állapotát Gábor már többször elemezte. Én csak azt tudom, hogy a férjem 40 éve nem volt betegállományba, vagyis sokba nem került a TB-nek. Fizetni viszont becsülettel fizettük. De, hogy tényleg 10 cm ragtapaszon múlnak dolgok?????? Beszarás. Az egész hét kabaré volt, de a szerda vitt mindent. A branül mióta kemora járunk, nem bírja ki a másnapot nem hogy a hetet, tehát újra kell szúrni, ami szerdán már ötödszörre sikerült is. Megjegyzem a mi mezei házinővérkénk elsőre tudja ezt. Nem szabad beszúrni, csak éppen hogy, de ezt ti is tudjátok. Az onkológián ez bonyolult. Ágy az sajnos nem jutott, így a 3 órás kemot ülve egy széken kaptuk. Ültetek már 3 órát egészségesen egy széken? Nyilván a méreg nem tudott eloszlani, mert délután volt minden bajunk. Egyáltalán lehet ülve kemot adni? Végeztünk, tű ki, nővérke közli szorítsuk. Mi szorítottuk TB alapon, de a vér nem állt el így aztán ingünk-gatyánk véres lett. A végén kegyesen mégis leragasztották. Laci most úgy néz ki a véraláfutásoktól, mint akit elütött a vonat, és azt mondta kb. úgy is érzi magát.
A héten a vasat is vénásan kaptunk, amit a főorvos úr ráírt a lázlapra. Ennek ellenére mindennap szólni kellett érte. Első nap: Nővérke vasat nem kapok? Ott van a lázlapomon. Nővér el… visszajön: Na itt van a vasa! A hangnemet képzeljétek hozzá, épp csak a b..meg hiányzott.
Jött egy bácsi befeküdni, a nővérke közölte vele ott az ágya húzza át. Bácsi meglepődve kérdezte: én?
nővérke: miért nem tudja? (hangnem az előző)
Nővérke rossz kedvű volt, mert magánéleti problémái vannak, és különben sincs megfizetve. Biztos nagyon nehéz lehet nekik ezt a munkát végezni, és minden elismerésem, de elhihetik nekünk se könnyű. Szerintem sokan elcserélték volna a nővérke problémáit a sajátjukra.

Ezt ki kellett morognom magamból.Bocs

Üdv mindenkinek Zsuzsa, Laci

adenocarcinoma · http://adenocarcinoma.blog.hu/ 2010.06.10. 07:08:23

@Bézsé: Drága Zsuzsa!
Ismételten meg kell, állapítsam, hogy ha valaki valamilyen képesítése, végzettsége van, még egyáltalán nem biztos, hogy ért hozzá, vagy alkalmas arra a munkára, amiről papírja szól. És ahogy ezt ti is tapasztaljátok ez az egészségügyben is így van.
Mi a gépezetben, a futószalagon csak a nyersanyag, a munkadarab vagyunk. A munkadarab nem reklamál! Fekszik, nyugszik, nem gondolkodik, örül, hogy él! Nem dumál feleslegesen, mert az csak összezavarja a rendszert és plusz energiát igényelne szegény melóstól, akit még megfelelőn meg sem fizetnek…
Ez nem mai probléma régebben is így volt… 20 éve volt egy autóbalesetem, 140-nel rámentem egy kőre… az autó totálkár, én megúsztam, az őrangyalom velem volt. Akkor szembesültem először a „csodálatos” kórházi ellátással. A sebészeti osztályra vittek a gerinccsigolyáim nyúlványaiból tört le egy-két darabka. Egy nyolcágyas kórteremben én voltam a tizedik Nem volt vészes, lehetett volna rosszabb is. Mindig van rosszabb. A másik pótágyas Balázs bácsi volt, akinek levágták mind a két lábát. Reggel jött a vizit: „Balázs bácsi, széklete volt?” Ez így ment reggel, délben, este, nem több, csak ennyi: Széklete volt? Szegény öregúr, feküdt a kórterem közepén 70 évesen, lábak nélkül… Megszokta, már, hogy egyedül, üldögélve, olvasgatva szarik, nem pedig közönséggel, fekve, a plafont bámulva… a második nap szólt az asszonykájának, hogy „Pirikém, hozzá má’ be egy kis hashajtót!” És Piri néne hozott… a harmadik naptól kezdve az öregúr fosott, mint a vízzel teli guminyúl… Nesztek basszátok meg itt a széklet… a nővérek egy idő után megunták az ágytálazást, kivitték a vécére, aztán este érte mentek… probléma megoldva.
Zsuzsikám, ez van! Így működik ez mind a mai napig. Balázs bácsik vagyunk! Amit ide írogatunk, az meg a hashajtó…
Hogy ezt nehéz megemészteni? Hát igen, ha lenne gyomrom sem tudnám…

konzilium 2010.06.10. 23:44:12

Sziasztok!

Tegnap túl estem a kitudja hányadik Ct-en.. mára lett készen a lelet.. ami negatív!!.. tehát, kaptam egy ujabb esélyt a sorstól, megpróbálok "okosan" élni vele.. puszi mindenkinek Ildikó

adenocarcinoma · http://adenocarcinoma.blog.hu/ 2010.06.11. 06:32:09

@konzilium: Szia Ildikó!
Gratulálok, veled,örülök én is! Elárulod nekünk, mit jelent az, hogy "okosan" élni?
Szeretettel gondolok Rád!
Puszi Gábor

Bézsé 2010.06.11. 08:28:07

Nagyön örülünk! Remélem a sort folytatjuk Gáborral együtt. És akkor csapunk egy nagy közös örömbulit.
Puszi mindenkinek!
Apropó mindenki. Hol vannak a többiek?

konzilium 2010.06.11. 09:42:32

@adenocarcinoma:

..okosan élni? ..hogy is fogalmazzam..
..elmegyek mindenhová, tárlatokra.. szinházba, moziba.. kirándulni.. nem otthon meditálok azon, hogy mi a csoda történt velem/velünk/, és mi jöhet még.. kihasználom amit lehet, mert sokminden "restanciám" van még..

konzilium 2010.06.17. 00:08:32

Sziasztok!

..a múlt heti leleteimet ma tudtam bemutatni az onkológusomnak..
..egy kicsit elcsodálkozott, hogy ennyire jó lett, a labor is.. így , hát már csak félév múlva kell mennem újabb kontroll Ct-re..
..tehát "fel a fejjel" sikerülhet!!..
..ja, és "propagáltam" ezt a blogot, míg várakozni kellett.. remélem ide találnak, /sorstársak/akiknek meséltem róla.. puszi mindenkinek Ildikó

adenocarcinoma · http://adenocarcinoma.blog.hu/ 2010.06.17. 01:17:20

Drága Ildikó!
Egy kicsit irigykedem, veled örülök, és bízom benne majd mi is így leszünk! A német fórumon a rangidős már 28 éve él gyomor nélkül.