Ilyenkor kemó környékén mindig érzékenyebb a lelkem.

Fekszem az ágyon. Nézek ki a fejemből. Elmélkedem az élet nagy dolgain. A szél néha-néha meglibbenti a függönyt. Rájöttem, szerelmet látok. Nem a szél, és nem is a függöny az, hanem a libbentésben, a lebegés! Csodaszép!

Feleségem becsukta az ablakot. - "Nem jó ha huzatban vagy." - mondta.

Nem értette miért lett könnyes a szemem…

 

Szerző: adenocarcinoma  2010.06.23. 22:18 1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://adenocarcinoma.blog.hu/api/trackback/id/tr712105163

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

konzilium 2010.07.10. 09:37:04

mostanában olvastam:
..állítólag nagyon fontos a "szerelem" mert amikor abban élsz, magasabb rezgésű energiák vesznek körül, amik csak a jó gondolatokat vonzzák be és elnyomnak minden más negatív érzést .. tehát a betegségedben is mindig arra kell gondolnod. hogy meggyógyulsz.. ez a "vonzás" törvénye, és aki hisz benne meg is tapasztalhatja..