Azt ígértem, hogy leírom hogyan zajlott a CT vizsgálat. A felvételeket már feltöltöttem (persze át kellett konvertálnom), közel négyszáz képet készítettek a belsőmről…

Kedden vált bizonyossá, hogy rákos vagyok, a doki elkérte a telefonszámomat, azt mondta majd csütörtökön felhív. Szerdán felhívtam, elmondtam neki a nagy újságot, sikerült elintézni a CT vizsgálatot Pécset a Diagnosztikai Központban azt kérte, hogy akkor az itteni időpontot, (ami ugye június 23 lett volna) mondjam le… hogy mikor lesz a műtét? Azt majd holnap egyezteti a sebésszel. Mondom rendben, várom a hívását… de nem hívott csak pénteken, és azt mondta, hogy annyi már biztos, hogy június másodika előtt meglesz valamikor a műtét, de pontos egyeztetés miatt még beszélnem kell a sebésszel 20.-án vagyis jövő hét szerdán délután négyre menjek… mondom oké, mi most pont úton vagyunk Pécsre a CT miatt és addigra már a felvételeket is tudom vinni.

Mennyivel más Pécs… hamar megtaláltuk a Diagnosztikai Központot (mondjuk nem volt nehéz) hiszen a korházhoz tartozik… akkor meg hogyan lehet, hogy itt soron kívül tudják fogadni az embert?

Egyszerű magyarázata van ennek, úgy hívják Egészségpénztár...

Nem tudom pontosan, hogy ez hogyan működik, de a korházaknak megszabják, vagy ha úgy jobban tetszik előírják, hogy milyen vizsgálatból mennyit végezhetnek el, és a Pénztár ezek a vizsgálatok után fizet…

Szóval nem az ember-, gépidő vagy a megfelelő kapacitás hiánya miatt alakul ki a várólista, hanem mert nincs pénz. Na most a pécsi központ igazgatója hozott egy bátor döntést, vagyis felvállalta, hogy aki kifizeti az OEP helyett a vizsgálati költségeket, azt soron kívül fogadják, mint ahogy soron kívül megkapják a pénzt is… (hogy igazságos-e azt nem tudom, de hát mi igazságos ebben az életben?)

Mi úgy döntöttünk, hogy nem várjuk meg a június 23.-át, hanem kifizetjük a dolgot, 40 ezer volt a vizsgálat, (egyébként a honlapjukon minden fent van).

Barátságosan fogadtak, már vártak, nem volt sor, elkérték a beutalót, elmondták mi hogyan lesz.

Meg kellett innom szépen apránként (egy óra) alatt egy liternyi folyadékot, ez volt a kontrasztanyag, valami lúgos lötty, erre azért van szükség, hogy minden jól látszódjék a felvételen. Ánizsos íze van… tisztára olyan, mint az ouzo… ja ez a magyar ouzo.

Megittam behívtak, derékig le kellett vetkőznöm, felfeküdtem az asztalra, kaptam egy branült (ez egy műanyag csövecske/vagyis kanül, amit az ember vénájába tesznek, ezen keresztül fecskendezik be az anyagot) a hölgy aki ott volt nyugtatgatott, mondtam nem lesz gond, valamikor véradó voltam…

Elindult a gép az ágy becsúszott a hengerbe a gép utasításait kell követni. „Most tartsa bent a levegőt, ne lélegezzen…” – majd - „lélegezhet…” Aztán jött a nővér újabb adag folyadékkal, azt mondta, hogy amikor beadaja melegséget fogok érezni, meg fémes ízt, meg olyant mintha bepisilnék, de nem kell izgulni… csak az érzés olyan. Hát én megmondom őszintén, nem emlékszem milyen érzés az, amikor bepisil az ember… végül is már 38 éve szobatiszta vagyok… de melegség, az volt…

Kb. 10 percet voltam bent, a CT-n aztán várni kellett, míg a doktornő elemezte a felvételeket…

Majd behívtak és azt közölték a jó hírt, „a májra nincs áttét… de a gyomor jelentős része oda van” ezt nem értettem… értetlenkedtem, mit jelent a jelentős rész? A doktornő akkor azt mondta, „ha itt Pécset műtenék, valószínűleg kivennék az egész gyomrát…”

 

Aláírtam a dokumentumokat elhoztam a CD-t meg a vizsgálati eredményt…

És mivel már délután fél hat volt, és csak reggel ettem, mondtam az asszonynak: "Álljunk meg majd valahol, megtömném a gyomrom valami finomsággal…" -aztán hozzátettem- "tudod addig, amíg még van mit…"